Közösségi könyvjelző használata az órámon

Az oktatás során hasznos lehet a közösségi könyvjelzők használata, melyek működésével az előző órán ismerkedtünk meg. Segítségükkel linkeket tudunk megosztani egymással, egy közös "forrásgyűjtemény" válik elérhetővé. A linkekhez leírást is tudunk csatolni, melyek segítségével könnyebben tudunk keresni az oldalak között, témakörön belül. A továbbiakban a Diigo rendszerét mutatom be, és egy végzős osztály feladatait állítom össze.

1.    A filozófia oktatásán belül célszerűnek tartom, hogy ismerjék a kulcsfogalmakat (Fogalomtár). A diákok feladata az lenne, hogy egy adott témán (pl. görög filozófia) belül keressenek hasznos linkeket, gyűjtsék össze az egyes gondolkodók főbb téziseiben megjelenő kifejezéseket. Pl. Arisztotelész erénykatalógusa

2.  Nemcsak a fogalmak, hanem az egyes filozófusokhoz tartozó művek is meghatározók a filozófián belül. Fontos ismerni egy adott filozófus élettörténetét és munkásságát is, sokszor művei egymásra épülnek, és megcáfolják vagy kiegészítik egymást. Az egyes alkotások elérhetők már az interneten keresztül is, így az osztály könnyebben el tudja olvasni otthon (pl. Platón dialógusai)

3.  A nyelvtan területén is számos esetben alkalmazható a közösségi könyvjelző. A nyelvjárásokkal kapcsolatban rengeteg ismeret gyűjthető össze, a szövegeket pedig a Geolingvisztikai Műhely honlapján meg is hallgathatják. Nyelvjárási régiókkal kapcsolatban pedig az adott tájegységről is adatokat gyűjthetnek az internetről.

4.     Az irodalom részéről a kortárs irodalmat ragadnám meg. Ez az a terület, amelyre az iskolai oktatás keretein belül csekély időt lehet szánni, mégis fontos, hogy napjaink irodalmával is megismerkedjenek. Önálló kutatás után olyan műveket oszthatnak meg egymással a közös linkgyűjteményben, amelyek korunk íróitól és költőitől származnak. Ezek nyelvhasználata közelít a diákságéhoz, így a kutatómunka élvezetesnek bizonyulhat.     

Digitális források felhasználása egy órámon

Ebben a bejegyzésben egy kezdetleges óravázlatot olvashattok, amelynek a célja az, hogy bemutassam a digitális eszközök használatát egy órámon. Témámnak az antik mitológiát választottam, amely az egyik kedvenc témaköreim közé tartozik. A digitális eszközök használatán kívül azonban tényanyagnak is el kell hangoznia ahhoz, hogy a tanulási folyamat sikeres legyen.

Óravázlat

Magyar irodalom - 9. osztály

Görög-római istenek

Korosztály: 15-16 évesek, 9. osztály

Létszám: 26-28 fő

Időigény: 45 perc

Előzetes tudás: Korábbi mitológiai ismeretek, regék és mondák.

Az óra célja: Az istenek pontos ismerete, amelyre az egész további mitológia épül. Gyakorlás és tudásbővítés.

Fejlesztendő kompetenciaterületek: 

-önálló szövegalkotás

-szociális készségek fejlődése: együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában

-improvizáció

-beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

-irodalmi művek értelmezése

Munkaformák: 

-frontális oktatás

-kooperatív csoportmunka

-megbeszélés

-tanulói kiselőadás

Motiváció, a figyelemfelkeltés- és fenntartás eszközei: 

-IKT-eszközök használata

-vita

-képek, videók

Műveltségterületi integráció:

-festészet

-filozófia

-film

Ráhangolódás (kb. 10 perc)

Az óra elején a jóslás technikájával megjósoltatnám a mai alkalom témáját. Ezek után megnéznénk egy rövid jelenetet a Trója c. filmből, amely megalapozza a hangulatot.

                  

A jelenetben említik az isteneket, egy festmény  (Botticelli: Venus születése) megnézése után pedig áttérünk az óra további részére. 

Jelentésteremtés (kb. 20 perc)

Teamup segítségével véletlenszerűen csoportokba osztom a diákokat. Minden csoport 1-1 istennel foglalkozik ezek után, adatokat gyűjtenek róluk, a meglévő tudásukat rendszerezik, és érdekességeket (képeket, videókat stb. ) keresnek saját témájukban. A csoportos tanulás - egyéni teljesítmény módszere alapján a diákok arra törekednek, hogy a csoport minden tagja jól felkészüljön a közös munkát követő egyéni beszámolóra. A feladat végeztével a csendjel után pár gondolatot felolvasok Hésziodosz: Istenek születése c. művéből ("Elsőnek jött létre Khaosz..." kezdetű részlet)

Reflexió (kb. 15 perc)

A csoportok előadják pár perces prezentációjukat, ahol minden egyes tag felelős 1-1 résztémáért. Az osztály többi tagja jegyzetel, figyel, majd a végén kérdéseket tesz fel. Házi feladatként mindenki a saját témájában keressen még több érdekességet, és töltse fel az információkat egy közösen kialakított felületre (pl. google docs vagy facebook csoport). 

Én mint tanár?

https://www.mindmeister.com/41508042/n-mint-tan-r

Diigo címkefelhő

Kincskeresés

A mai napon a QR-kóddal foglalkoztunk. Egy kis játék, fejtsd meg, hogy mit rejt az üzenet! :)

Mit tehetünk a technológiával, amit azelőtt nem tettünk meg?

Created with Padlet

Digitális tanári kompetenciák

A pedagógiában közismert fogalomnak számítanak a kompetenciák, szinte minden nap halljuk, hogy egy leendő tanárnak milyen ismeretekkel, készségekkel és képességekkel kell rendelkezniük. De nem csupán a pályakezdő tanárok körében számítanak ismerős fogalomnak a kompetenciák, a pedagógus életpálya modell megköveteli, hogy bizonyos időközönként a sok éve tanító tanárok is portfóliókat állítsanak össze, melyben igazolják, hogy rendelkeznek a különböző kompetenciákkal, és ezeket az órákon is képesek megmutatni és alkalmazni. A következő bejegyzésben a 8 kompetencia közül egyet választottam ki, melyet kicsit ismertetnék.

A választott kompetencia: szakmai együttműködés és kommunikáció (7. kompetencia).

Magyar alapszakos bölcsészként kifejezetten fontos terület számomra a kommunikáció. Az egyetemi évek alatt nem titkoltam, hogy a nyelvtan a "szívem csücske", szakdolgozatomat is a beszédprodukcióval kapcsolatban írtam. Úgy gondolom, hogy az, aki jól kommunikál, szinte mindent elérhet a világban. Kifejezetten fontosnak tartom, hogy a tanár segítsen abban, hogy a tanulók pontosan, érthetően és egyszerűen meg tudják fogalmazni gondolataikat, érzéseiket. Aki jártas a retorikában, az egy vitát is könnyen el tud dönteni, meg tudja győzni embertársait, és logikusan tud érvelni saját álláspontja mellett.

Klisének hangozhat, hogy a mai modern, felgyorsult világban alig van időnk a kommunikációra, de sajnos van igazságtartalma. Kutatások kimutatták, hogy a személyes kommunikációink száma lecsökkent, míg a virtuális kommunikációnk egyre inkább teret nyer mindennapjainkban. Gondolatainkat minél gyorsabban és egyszerűbben próbáljuk ezeken az eszközökön közvetíteni, és pillanatokon belül hírt is kapunk másokról. Ezt a mechanikát pedig az oktatásba is be lehet vezetni: hozzunk létre egy közös levelezőlistát, vagy egy privát csoportot diákjaink számára, és a tanuláshoz szükséges dokumentumokat máris egyszerűen meg tudjuk osztani egymással. Külön érv mindezek mellé, hogy egy egész osztálynak vagy csoportnak is egyetlen kattintással meg tudjuk könnyíteni a dolgát, tudjuk tartani órán kívül is a kapcsolatot, és a távol lévő kollégákkal is tárgyalni tudunk a digitális eszközökön keresztül. 

Az ISTE (ISTE STANDARDS FOR TEACHERS), a tanárok digitális kompetenciái (2008) szintén említik, hogy a tanulókat, a tanulói kreativitást inspirálni és támogatni kell, és hogy a tanároknak rendelkezniük kell a digitális kornak megfelelő tanulási tapasztalatokkal. Vagyis ismernünk kell az eszközöket, amelyek adva vannak számunkra, és amelyekkel élvezetesebbé tudjuk tenni óráinkat, hogy el tudjunk szakadni a frontális oktatástól. 

Az ember, ha az élet minden területén pedagógusként reagál, leszűri a következtetést. Miért is ne lehetnék akkor jó tanár? Miért is ne használjam a modern eszközöket? Azt akarom, hogy élvezzék az órámat? Akkor csak egy dolgom van: megtanulni bánni, bánni azokkal a csodákkal, amelyekkel megkönnyíthetem a saját dolgomat.

Hát nem fantasztikus a technológia?