Modern eszközök a pedagógiában : 2015

2015. november 25., szerda

Interaktív tábla és a filozófia

A mai órán az interaktív tábla kezelésével foglalkoztunk. Egy másik kurzus keretében már készítettem ilyen feladatokat, így én a segítő szerepében társaimat koordináltam a Smart Notebook felfedezésében. A feladatot azonban én is elkészítettem, második szakomnak, a filozófiának is hódolva ezzel. Társammal, Varró Máriával a munka gördülékenyen zajlott, jó érzéssel töltött el, hogy "rutinos interaktív táblásként" segítséget tudtam nyújtani neki. Az alkalmazás nagyban hasonlít egy PowerPoint kezeléséhez, mégis rengeteg rejtett adottsággal rendelkezik. Ezeket azonban csak hosszabb keresgélés, az alkalmazásban való elmélyülés során lehet felfedezni. Mind az irodalmi, mind a nyelvtan feladatokat megosztom később a felületen, most azonban az órán készített filozófiás produktumot mutatom be.

2015. november 19., csütörtök

Digitális történetmesélés

Az elmúlt hetekben a digitális történetmeséléssel foglalkoztunk. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos, hogy oktatásunkat megfelelően illusztráljuk, vizualitást, zenét, filmeket vigyünk be az óráinkra. A digitális történetmesélés pedig minden igényt kielégít ebből a szempontból, tartalmazhat:

1. állóképet

2. mozgóképet

3. hangot

4. zenét

5. feliratokat.

Prezentációs eszközökkel, diavetítőkkel és filmkészítő eszközökkel ismerkedhetnek meg a diákok a feladat során. Csoportunkkal elkészítettünk egy mintaproduktumot történelem témában. Hallgatótársaimmal PowerPoint és Fotor segítségével képeket készítettünk Sissi életrajza alapján, amelyeket feliratokkal és érdekes tényekkel egészítettünk ki. Az egyéni munka után közösen Windows Live Moviemaker használatával "filmet" készítettünk a képekből, és aláfestő zenét is szerkesztettünk hozzá. A filmkészítő programmal az elején nehezen birkóztunk meg, a Moviemaker csak azonos formátumban elmentett képeket ismert fel, átkonvertálásra volt szükség. Nagy előnye azonban az, hogy szabadon állítható az időtartama az aktuális jelenetnek, különböző ideig láthatóak a képek, a több szöveggel rendelkező jelenetek hosszabb ideig figyelhetőek. A feladat ugyan sok időt vesz igénybe, mégis alkalmaznám a tanóráimon. Fejleszti a tanulók kreativitását, kritikai gondolkodását, segíti a ráhangolódást az együttműködésre, és nem utolsó sorban szórakoztató is, és semmiképpen sem esünk a száraz, unalmas óratartás csapdájába.

2015. november 18., szerda

Podcast - hangfájl készítése

Napjainkban a filozófia kérdéseit a diákok unalmasnak, elavultnak tartják. A végzős évfolyam az érettségivel foglalkozik főleg, nem tartják fontosnak azokat a tárgyakat, amelyeket nem tudnak hasznosítani a gimnáziumi évek befejezése után. A filozófia azonban korántsem ennyire “életszerűtlen” tantárgy. Már a korai görög gondolkodók is arról elmélkedtek, hogy mi az élet célja, hogyan lehetünk boldogok, miért is létezik az ember, és ezek a témák napjainkban is kulcsfontosságúak, és az érdeklődés középpontjában állnak.

Hogyan is lehet érdekesebbé tenni a filozófia oktatását?

1. mindennapi példák (pl. internethasználat → kritikai gondolkodás fejlesztése)

2. szófelhők (pl. arisztotelészi kategóriák)

3. kulcsfogalmak (pl. arisztotelészi erények, középérték, szélsőségektől mentesség)

4. filozófiai témájú videók az interneten (pl. Platón életmű)

5. irodalom és filozófia (pl. Madách-Hegel)

6. történelem és filozófia (pl. Marx)

A mai órán ezért podcast készítésével foglalkoztunk, amelyben a filozófia oktatásáról beszélgettünk. A feladat elkészítéséhez csupán egy hangfelvevő eszközre volt szükségünk (pl. okostelefon) és egy vágóprogramra, az elkészült felvételt pedig megoszthatjuk a PodOmatic című oldalon. Társammal (Varró Mária) a munka gördülékenyen ment, a feladatot könnyen megoldottuk. A mintaproduktum tartalmaz:

bevezetést
háttérzenét
témafelvetést
dialógust a filozófia oktatásáról
következtetéseket
végszót.

2015. november 10., kedd

Játék a képekkel - kollázsok

Bizonyított tény, hogy a képi ábrázolás nagyban megkönnyíti a tanulási folyamatot. A szöveges, frontális órákat a legegyszerűbb "feldobni" 1-1 vizuális anyaggal, ábrával, így az óra menete sem lesz egyhangú, száraz.

A verselemzés egy olyan területe az irodalomtanításnak, amely nagyon erősen kötődik a képekhez: egyes technikák szerint akkor érthetünk meg egy verset igazán, ha le tudjuk rajzolni. Költői képek, alakzatok sora található meg bennük, de rengeteg versre jellemző a nominális stílus is. Ezeket pedig egyszerűen lehet képi síkon ábrázolni.

Úgy gondolom, hogy egy kollázs elkészítése közelebb hozhatja a diákokat ahhoz, hogy megértsék az adott verset és annak lényegével tisztában legyenek. A Fotor kollázskészítő program segítségével elkészítettem én is egy mintaproduktumot. Babits Mihály Messze, messze... című verse adta az ötletet: ennek a versnek a jellegzetessége, hogy a szövegben a névszói elemek dominanciája érvényesül. Jellemző a névszói állítmányok, jelzők túlsúlya, a nyelvi kapcsolóelemek hiánya, amelyek folytán állóképszerűvé válik a leírás, lassú tempójúvá az elbeszélés. A vers fő motívumait illesztettem össze, minden versszakból 1-1 képet. Akár egy óra bevezetéseként is lehet használni a képet, amely felvázolja az óra témáját. De a diákok saját maguk is elkészíthetnek 1-1 kollázst, és bemutathatják társaiknak az órán. Így elindulhat a verselemzés, egy másik, izgalmasabb szinten. Nem köti őket a tankönyvi értelmezés, saját maguk hozhatják létre azt, amit számukra jelent a vers. Érdekes feladat lehet pl. az, ha egy összeállított kollázsról a diákoknak kell kitalálniuk, hogy vajon melyik verset ábrázolhatja. A feladat fejleszti a kreativitást, és egyben jó szórakozás is.

A fenti képen a vers első 4, az alsó képen pedig az utolsó 4 versszak kollázsa látható.

2015. október 29., csütörtök

Google a tanórákon

A Google mindenki számára ismerős: napjainkban talán ezt használjuk a legtöbbet információkeresésre, ezen keresztül tájékozódunk a világ dolgairól. A mai órán azonban ennek az egyszerű keresőprogramnak a többi funkciójában mélyedtünk el, amelyeket sokszor még én sem ismertem. Ebben a bejegyzésben néhány olyan alkalmazást szeretnék bemutatni, amelyek az oktatás során is a segítségünkre lehetnek.

Google naptár

A Google Naptár segítségével interneten keresztül tudjuk egy osztály vagy tanulócsoport "menetrendjét" követni. Megjelenhetnek benne az esedékes feladatok, dolgozatok időpontjai, és a házi feladatokat is lehet benne vezetni. Tökéletesen alkalmazható kooperatív munkában is, pl. végzős osztály filozófiai kiselőadásainak (korai görög filozófusok: Anaximandrosz, Anaximenész, Parmenidész, Hérakleitosz) időpontjai szerepelhetnek benne, így minden csoport tájékozódhat a többiek munkafolyamatáról, saját időpontjaikról stb.

Google kérdőív (Form)

Ezzel az alkalmazással kérdőíveket, űrlapokat tudunk létrehozni. Nagy előnye, hogy a kitöltése után a program automatikusan összesíti is a válaszokat, így a feladatunkat is megkönnyíti, és az értékelés is egyszerűbbé válik. Az oktatásban is szívesen alkalmaznám, hiszen a diákok játékos feladatnak tartják a kérdőíveket, akár ők is csinálhatnak sajátot, majd megoszthatják társaikkal. Úgy gondolom, hogy az alakzatok és költői képek pontos ismeretével rálátásuk nyílik az irodalomra, érthetőbbé, megfoghatóbbá válnak a különböző művek. Gyakorlásukkal mind az irodalom, mind a nyelvtan tudásuk bővülhet, és mind a két tantárgyban kamatoztatni tudják a tanultakat. 11. osztályban részletesebben is foglalkozunk a szépirodalmi stílussal és annak jellemzőivel, míg a költői képekben való tájékozottság irodalom órán előnyt jelent a teljes gimnáziumi időszak alatt. Saját kérdőívet én is csináltam, hogy szemléltetni tudjam a módszert: Alakzatok és költői képek

A Google Form a tanárnak is hatalmas segítség lehet: dolgozatokat is lehet ilyen formában csinálni. A diákok gyorsan és egyszerűen tudják kitölteni a feladatot, a tanár pedig azonnal értékelni tudja. A manuális, kézzel írt dolgozatok sokszor olvashatatlanok, és olyan tetemes mennyiségűek, hogy egy kérdőív formájában beadott dolgozat a tanárnak is könnyebbséget jelent.

Google keresés (Search)

Az egyszerű kereső funkció is hasznos lehet pl. egy 12. osztály óráján. A magyar nyelv történetével kapcsolatos tanultakat lehet kiegészíteni: feladatként nyelvrokonsággal kapcsolatos tudományos híreket kell keresniük, a következő órán pedig megbeszélnénk az olvasottakat.

Csoportokban felkészülhetnek 1-1 témából, a magyar nyelv történetének fő korszakait dolgozhatják fel, beletehetnek a prezentációba képeket, filmrészleteket stb. A Google Alert segítségével folyamatosan értesítést kaphatnak a témában megjelenő új írásokról is az ímélcímükre.

Google Drive

A Google Drive egy olyan tárhely, ahol mappákba rendezve tárolhatjuk elektronikusan összegyűjtött anyagainkat: képeket, szövegdokumentumokat, videókat stb. tudunk kategorizálva tárolni, és megosztani egymással. A benne tárolt dokumentumok közösen szerkeszthetők, mindenki fel tudja tölteni azt, amit talál a témához kapcsolódóan. A Google keresés eredményeit is meg tudják osztani társaikkal, pl. a magyar nyelv eredetével, rokonságával, a magyarság más népekkel való érintkezésének nyomaival kapcsolatos találatokat.

Google Maps és Earth

A Google Earth alkalmazással kézenfekvő, hogy az írók és költők életrajzát lehet érzékletesen szemléltetni. Tapasztalat, hogy ez az anyagrész az, amelyet többnyire száraznak, unalmasnak tartanak a diákok. De nem akkor, ha "bebarangolhatják" azokat a tájakat, földrészeket, amelyek meghatározó tényezői voltak egy-egy író vagy költő munkásságában. 12. osztályos tanulók bejárhatják Radnóti életének főbb állomásait: összehasonlíthatják a budapesti utcákat a maiakkal, elutazhatnak Szegedre, ahova magyar-francia tanári szakra járt, az ország határát átlépve pedig megismerhetik Bor bányavárosát is, ahova 1944-ben szállították.

2015. október 23., péntek

MindMeister - gondolattérképek azoktatásban

A mai órán a gondolattérképekkel ismerkedtünk meg, melyek segítségével ismereteket tudunk összekapcsolni: fogalmak, videók és képek között tudunk kapcsolatot teremteni. A MindMeister online gondolattérkép-készítő alkalmazás segítségével egy irodalmi témát választottunk: Petőfi Sándor János vitéz c. művét.

Feladat: Készítsenek 4-6 fős csoportokban gondolattérképet Petőfi Sándorról és a János vitéz című művéről a tananyagból kiindulva. A térkép legyen színes és kreatív, használjanak videókat és képeket! A kész gondolattérképeket szemléltessétek, és válasszanak ki 1-1 főt, aki bemutatja a közös munkát!

A témát sokszínűsége miatt választottuk. A diákok megismerkednek Petőfi életrajzával, a mű keletkezésével és sajátosságaival. Példákat gyűjtenek szóképekre, elbeszélésekre és leírásokra, összehasonlítják a mesei elemeket a valósággal, és találhatnak intertextualitásokat filmekben, festményekben és különböző műfajokban (pl. opera) is. A kooperatív oktatási módszer segítségével érdekesebbé tehetjük óránkat. A stratégia célja nemcsak az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztése, hanem a szociális készségek, együttműködési képességek kialakítása is. Emellett a diákok olyan eszközöket használhatnak (Google, YouTube stb.), amelyekkel minden nap találkoznak. Mi mégis az oktatásba szeretnénk ezeket használni, így a tananyag ismertetése játékos formában történik. A csoportmunka keretében a tanulók együttes munkát végeznek, s ugyanúgy felelősek egymás tanulási eredményéért, mint a sajátjukért.

Reflexió a közös munkára:

A MindMeister program felfedezése sok időt vett igénybe. Hatalmas előnye, hogy az internetről link segítségével videókat és képeket lehet beilleszteni, azonban ezeknek a formázása nehézkes. Néha csak egy dolog segít: kitörölni a megkezdett munkát, és újra visszatérni az alapokhoz. Képeket csak a világhálóról engedett megosztani, saját fájl beszúrását nem engedélyezte. A program kevésbé átlátható, ha nagyítunk, nem fér bele minden, ha kicsinyítünk, nem látszanak a feliratok.

A páros feladatnak kifejezetten örültem, így a programot együtt tudtuk felfedezni társammal, Kővári Bettinával, akivel gyorsan és hatékonyan tudtunk együttműködni. A témán szinte azonnal megegyeztünk, már a szemináriumon is el kezdtük megoldani a feladatot, amelynek a részletes kidolgozása Facebook-on keresztül történt egy előre egyeztetett időpontban, így az azonnali visszajelzésnek köszönhetően gördülékenyen tudtuk szerkeszteni egyszerre a térképünket.

Egy összefoglaló órámon én is szívesen alkalmaznám ezt a megoldást a tanultak felelevenítésére és ismétlésére

Szófelhő a tanulásban?

Tanulmányok kimutatták, hogy a frontális óratartásból a tanulók csupán 5 %-ot jegyeznek meg, az azonnali tananyagmegértést kevésbé segíti ez a munkaforma. Ezért is tartom lényegesnek, hogy óráinkat színesítsük, tegyük élvezetesebbé, és építsünk a vizualitásra is. A következőkben a szófelhők alkalmazását mutatnám be 4 példán keresztül. A szemléltetéshez használt szófelhők a Tagul alkalmazással készültek:

1. Először a tanórák elején képzelem el ennek a módszernek a felhasználását. A szófelhőben lévő szavak támpontot, segítséget nyújtanak az óra témájának megismeréséhez, a képben elhelyezett kulcsszavakkal pedig be lehet vezetni az adott órát. Pl. a stilisztikai alapjai témakörön belül 10. osztályban a szófelhő tartalmazhatja a beszélt és írott stílusrétegek neveit.

2. Az óra végén, egy esetleges dolgozat előtt is kiválónak bizonyulhat a szófelhő. Összefoglalója lehet a tanultaknak, közös átbeszéléssel pedig felfrissíthetjük az emlékezetet. Pl. egy költő munkásságának jellemzői, sokszor használt szóképei, életének helyszínei jelenhetnek meg a képben. A képen Ady Endréhez kapcsolódó szavakkal illusztrálok, amely egy 11. osztályban használható.

3. A filozófia oktatását is színesíteni lehet egy-egy szófelhő használatával. Fontos, hogy a diákok tisztában legyenek az alapvető fogalmakkal, így könnyebben érthetik meg az egyes filozófusok műveit. Pl. a kijelentéseinkben előforduló állítmányok tízféle típusba sorolhatók, ezeket a típusokat nevezi Arisztotelész kategóriáknak. A szófelhő tartalmazhatja a tíz arisztotelészi kategóriát, a 13. osztályos diákok pedig a kategóriákra példákat sorolhatnak fel (szubsztania = ember, idő = tegnap stb.

4. Végül egy vers elemzésének megkönnyítésére is lehet használni a szófelhőket. Az ábrában a versben szereplő szavak jelennének meg, ezeknek a megbeszélésével pedig elősegíthetjük a közös megértést. Az általam választott József Attila vers 12. osztályban használható kiválóan.

2015. október 15., csütörtök

Közösségi könyvjelző használata az órámon

Az oktatás során hasznos lehet a közösségi könyvjelzők használata, melyek működésével az előző órán ismerkedtünk meg. Segítségükkel linkeket tudunk megosztani egymással, egy közös "forrásgyűjtemény" válik elérhetővé. A linkekhez leírást is tudunk csatolni, melyek segítségével könnyebben tudunk keresni az oldalak között, témakörön belül. A továbbiakban a Diigo rendszerét mutatom be, és egy végzős osztály feladatait állítom össze.

1. A filozófia oktatásán belül célszerűnek tartom, hogy ismerjék a kulcsfogalmakat (Fogalomtár). A diákok feladata az lenne, hogy egy adott témán (pl. görög filozófia) belül keressenek hasznos linkeket, gyűjtsék össze az egyes gondolkodók főbb téziseiben megjelenő kifejezéseket. Pl. Arisztotelész erénykatalógusa

2. Nemcsak a fogalmak, hanem az egyes filozófusokhoz tartozó művek is meghatározók a filozófián belül. Fontos ismerni egy adott filozófus élettörténetét és munkásságát is, sokszor művei egymásra épülnek, és megcáfolják vagy kiegészítik egymást. Az egyes alkotások elérhetők már az interneten keresztül is, így az osztály könnyebben el tudja olvasni otthon (pl. Platón dialógusai)

3. A nyelvtan területén is számos esetben alkalmazható a közösségi könyvjelző. A nyelvjárásokkal kapcsolatban rengeteg ismeret gyűjthető össze, a szövegeket pedig a Geolingvisztikai Műhely honlapján meg is hallgathatják. Nyelvjárási régiókkal kapcsolatban pedig az adott tájegységről is adatokat gyűjthetnek az internetről.

4. Az irodalom részéről a kortárs irodalmat ragadnám meg. Ez az a terület, amelyre az iskolai oktatás keretein belül csekély időt lehet szánni, mégis fontos, hogy napjaink irodalmával is megismerkedjenek. Önálló kutatás után olyan műveket oszthatnak meg egymással a közös linkgyűjteményben, amelyek korunk íróitól és költőitől származnak. Ezek nyelvhasználata közelít a diákságéhoz, így a kutatómunka élvezetesnek bizonyulhat.

Digitális források felhasználása egy órámon

Ebben a bejegyzésben egy kezdetleges óravázlatot olvashattok, amelynek a célja az, hogy bemutassam a digitális eszközök használatát egy órámon. Témámnak az antik mitológiát választottam, amely az egyik kedvenc témaköreim közé tartozik. A digitális eszközök használatán kívül azonban tényanyagnak is el kell hangoznia ahhoz, hogy a tanulási folyamat sikeres legyen.

Óravázlat

Magyar irodalom - 9. osztály

Görög-római istenek

Korosztály: 15-16 évesek, 9. osztály

Létszám: 26-28 fő

Időigény: 45 perc

Előzetes tudás: Korábbi mitológiai ismeretek, regék és mondák.

Az óra célja: Az istenek pontos ismerete, amelyre az egész további mitológia épül. Gyakorlás és tudásbővítés.

Fejlesztendő kompetenciaterületek:

-önálló szövegalkotás

-szociális készségek fejlődése: együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában

-improvizáció

-beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

-irodalmi művek értelmezése

Munkaformák:

-frontális oktatás

-kooperatív csoportmunka

-megbeszélés

-tanulói kiselőadás

Motiváció, a figyelemfelkeltés- és fenntartás eszközei:

-IKT-eszközök használata

-vita

-képek, videók

Műveltségterületi integráció:

-festészet

-filozófia

-film

Ráhangolódás (kb. 10 perc)

Az óra elején a jóslás technikájával megjósoltatnám a mai alkalom témáját. Ezek után megnéznénk egy rövid jelenetet a Trója c. filmből, amely megalapozza a hangulatot.

A jelenetben említik az isteneket, egy festmény (Botticelli: Venus születése) megnézése után pedig áttérünk az óra további részére.

Jelentésteremtés (kb. 20 perc)

Teamup segítségével véletlenszerűen csoportokba osztom a diákokat. Minden csoport 1-1 istennel foglalkozik ezek után, adatokat gyűjtenek róluk, a meglévő tudásukat rendszerezik, és érdekességeket (képeket, videókat stb. ) keresnek saját témájukban. A csoportos tanulás - egyéni teljesítmény módszere alapján a diákok arra törekednek, hogy a csoport minden tagja jól felkészüljön a közös munkát követő egyéni beszámolóra. A feladat végeztével a csendjel után pár gondolatot felolvasok Hésziodosz: Istenek születése c. művéből ("Elsőnek jött létre Khaosz..." kezdetű részlet)

Reflexió (kb. 15 perc)

A csoportok előadják pár perces prezentációjukat, ahol minden egyes tag felelős 1-1 résztémáért. Az osztály többi tagja jegyzetel, figyel, majd a végén kérdéseket tesz fel. Házi feladatként mindenki a saját témájában keressen még több érdekességet, és töltse fel az információkat egy közösen kialakított felületre (pl. google docs vagy facebook csoport).

2015. október 14., szerda

Én mint tanár?

https://www.mindmeister.com/41508042/n-mint-tan-r

2015. október 7., szerda

Diigo címkefelhő

2015. október 6., kedd

Kincskeresés

A mai napon a QR-kóddal foglalkoztunk. Egy kis játék, fejtsd meg, hogy mit rejt az üzenet! :)

2015. szeptember 30., szerda

Mit tehetünk a technológiával, amit azelőtt nem tettünk meg?

Created with Padlet

2015. szeptember 29., kedd

Digitális tanári kompetenciák

A pedagógiában közismert fogalomnak számítanak a kompetenciák, szinte minden nap halljuk, hogy egy leendő tanárnak milyen ismeretekkel, készségekkel és képességekkel kell rendelkezniük. De nem csupán a pályakezdő tanárok körében számítanak ismerős fogalomnak a kompetenciák, a pedagógus életpálya modell megköveteli, hogy bizonyos időközönként a sok éve tanító tanárok is portfóliókat állítsanak össze, melyben igazolják, hogy rendelkeznek a különböző kompetenciákkal, és ezeket az órákon is képesek megmutatni és alkalmazni. A következő bejegyzésben a 8 kompetencia közül egyet választottam ki, melyet kicsit ismertetnék.

A választott kompetencia: szakmai együttműködés és kommunikáció (7. kompetencia).

Magyar alapszakos bölcsészként kifejezetten fontos terület számomra a kommunikáció. Az egyetemi évek alatt nem titkoltam, hogy a nyelvtan a "szívem csücske", szakdolgozatomat is a beszédprodukcióval kapcsolatban írtam. Úgy gondolom, hogy az, aki jól kommunikál, szinte mindent elérhet a világban. Kifejezetten fontosnak tartom, hogy a tanár segítsen abban, hogy a tanulók pontosan, érthetően és egyszerűen meg tudják fogalmazni gondolataikat, érzéseiket. Aki jártas a retorikában, az egy vitát is könnyen el tud dönteni, meg tudja győzni embertársait, és logikusan tud érvelni saját álláspontja mellett.

Klisének hangozhat, hogy a mai modern, felgyorsult világban alig van időnk a kommunikációra, de sajnos van igazságtartalma. Kutatások kimutatták, hogy a személyes kommunikációink száma lecsökkent, míg a virtuális kommunikációnk egyre inkább teret nyer mindennapjainkban. Gondolatainkat minél gyorsabban és egyszerűbben próbáljuk ezeken az eszközökön közvetíteni, és pillanatokon belül hírt is kapunk másokról. Ezt a mechanikát pedig az oktatásba is be lehet vezetni: hozzunk létre egy közös levelezőlistát, vagy egy privát csoportot diákjaink számára, és a tanuláshoz szükséges dokumentumokat máris egyszerűen meg tudjuk osztani egymással. Külön érv mindezek mellé, hogy egy egész osztálynak vagy csoportnak is egyetlen kattintással meg tudjuk könnyíteni a dolgát, tudjuk tartani órán kívül is a kapcsolatot, és a távol lévő kollégákkal is tárgyalni tudunk a digitális eszközökön keresztül.

Az ISTE (ISTE STANDARDS FOR TEACHERS), a tanárok digitális kompetenciái (2008) szintén említik, hogy a tanulókat, a tanulói kreativitást inspirálni és támogatni kell, és hogy a tanároknak rendelkezniük kell a digitális kornak megfelelő tanulási tapasztalatokkal. Vagyis ismernünk kell az eszközöket, amelyek adva vannak számunkra, és amelyekkel élvezetesebbé tudjuk tenni óráinkat, hogy el tudjunk szakadni a frontális oktatástól.

Az ember, ha az élet minden területén pedagógusként reagál, leszűri a következtetést. Miért is ne lehetnék akkor jó tanár? Miért is ne használjam a modern eszközöket? Azt akarom, hogy élvezzék az órámat? Akkor csak egy dolgom van: megtanulni bánni, bánni azokkal a csodákkal, amelyekkel megkönnyíthetem a saját dolgomat.

Hát nem fantasztikus a technológia?

2015. szeptember 16., szerda

21. századi készségek

Az elmúlt óra középpontjában az a tény állt, hogy szükségünk van digitális eszközökre az oktatásban. A történelem különböző korszakai elvárásokkal fordultak a tanítás felé. Mind a politika, mind a gazdaság, mind a nép különböző módon viszonyul az oktatáshoz, más-más tényezőket tartanak fontosnak. Természetes dolognak vesszük, hogy az iskolában elsajátítjuk az alapvető készségeket, egy alaptudásra teszünk szert.

Ezek mellett azonban elvárják tőlünk, tanároktól azt is, hogy a tanulók jártasak legyenek különböző ismeretekben. Tudjanak beszélni idegen nyelveken, saját anyanyelvükön kulturáltan tudjanak nyilatkozni, képesek legyenek a kooperatív munkára, kritikusan álljanak hozzá a világ dolgaihoz, kérdőjelezzenek meg tételeket, és oldják meg a fellépő problémáikat.

Ehhez szorosan kapcsolódik egy videó, amely megmutatja, hogy a fent felsoroltakat hogyan is érhetjük el. Ez nem misztikum, csupán egy eszköz, amellyel meg kell tanulnunk bánni. Fontos, hogy használjuk a technika eszközeit, építsük be az órákba, tegyük élvezetessé az oktatást. A digitális bennszülöttek korszakát éljük, amelyben mi, a digitális bevándorlók "beletanulunk" csupán.

A videó is említi, hogy azok a feladatok, amelyeket adnak, igénylik, hogy a diákok 21. századi technológiákat használjanak. A diákok 94 %-a használ digitális eszközöket a házi feladatok elkészítésében.

A végére pedig egy kis angol lecke:

Today, teachers must be

innovators
mentors
entrepreneurs
motivators
illuminators
catalysts.

Education is about:

creativity
cultural awareness
problem solving
innovation
civic engagement
communication
productivity...........................and making your classroom as dynamic as the world around us.

Oldalak