Interaktív tábla és a filozófia

A mai órán az interaktív tábla kezelésével foglalkoztunk. Egy másik kurzus keretében már készítettem ilyen feladatokat, így én a segítő szerepében társaimat koordináltam a Smart Notebook felfedezésében. A feladatot azonban én is elkészítettem, második szakomnak, a filozófiának is hódolva ezzel. Társammal, Varró Máriával a munka gördülékenyen zajlott, jó érzéssel töltött el, hogy "rutinos interaktív táblásként" segítséget tudtam nyújtani neki. Az alkalmazás nagyban hasonlít egy PowerPoint kezeléséhez, mégis rengeteg rejtett adottsággal rendelkezik. Ezeket azonban csak hosszabb keresgélés, az alkalmazásban való elmélyülés során lehet felfedezni. Mind az irodalmi, mind a nyelvtan feladatokat megosztom később a felületen, most azonban az órán készített  filozófiás produktumot mutatom be.

Digitális történetmesélés

Az elmúlt hetekben a digitális történetmeséléssel foglalkoztunk. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos, hogy oktatásunkat megfelelően illusztráljuk, vizualitást, zenét, filmeket vigyünk be az óráinkra. A digitális történetmesélés pedig minden igényt kielégít ebből a szempontból, tartalmazhat:

1.      állóképet

2.    mozgóképet 

3.    hangot

4.    zenét

5.     feliratokat.

Prezentációs eszközökkel, diavetítőkkel és filmkészítő eszközökkel ismerkedhetnek meg a diákok a feladat során. Csoportunkkal elkészítettünk egy mintaproduktumot történelem témában. Hallgatótársaimmal PowerPoint és Fotor segítségével képeket készítettünk Sissi életrajza alapján, amelyeket feliratokkal és érdekes tényekkel egészítettünk ki. Az egyéni munka után közösen Windows Live Moviemaker használatával "filmet" készítettünk a képekből, és aláfestő zenét is szerkesztettünk hozzá. A filmkészítő programmal az elején nehezen birkóztunk meg, a Moviemaker csak azonos formátumban elmentett képeket ismert fel, átkonvertálásra volt szükség. Nagy előnye azonban az, hogy szabadon állítható az időtartama az aktuális jelenetnek, különböző ideig láthatóak a képek, a több szöveggel rendelkező jelenetek hosszabb ideig figyelhetőek. A feladat ugyan sok időt vesz igénybe, mégis alkalmaznám a tanóráimon. Fejleszti a tanulók kreativitását, kritikai gondolkodását, segíti a ráhangolódást az együttműködésre, és nem utolsó sorban szórakoztató is, és semmiképpen sem esünk a száraz, unalmas óratartás csapdájába.   

Podcast - hangfájl készítése

Napjainkban a filozófia kérdéseit a diákok unalmasnak, elavultnak tartják. A végzős évfolyam az érettségivel foglalkozik főleg, nem tartják fontosnak azokat a tárgyakat, amelyeket nem tudnak hasznosítani a gimnáziumi évek befejezése után. A filozófia azonban korántsem ennyire “életszerűtlen” tantárgy. Már a korai görög gondolkodók is arról elmélkedtek, hogy mi az élet célja, hogyan lehetünk boldogok, miért is létezik az ember, és ezek a témák napjainkban is kulcsfontosságúak, és az érdeklődés középpontjában állnak.

Hogyan is lehet érdekesebbé tenni a filozófia oktatását?

1.      mindennapi példák (pl. internethasználat → kritikai gondolkodás fejlesztése)

2.    szófelhők (pl. arisztotelészi kategóriák)

3.    kulcsfogalmak (pl. arisztotelészi erények, középérték, szélsőségektől mentesség)

4.    filozófiai témájú videók az interneten (pl. Platón életmű)

5.     irodalom és filozófia (pl. Madách-Hegel)

6.    történelem és filozófia (pl. Marx)

A mai órán ezért podcast készítésével foglalkoztunk, amelyben a filozófia oktatásáról beszélgettünk. A feladat elkészítéséhez csupán egy hangfelvevő eszközre volt szükségünk (pl. okostelefon) és egy vágóprogramra, az elkészült felvételt pedig megoszthatjuk a PodOmatic című oldalon. Társammal (Varró Mária) a munka gördülékenyen ment, a feladatot könnyen megoldottuk. A mintaproduktum tartalmaz:

• bevezetést
• háttérzenét
• témafelvetést
• dialógust a filozófia oktatásáról
• következtetéseket
• végszót. 

Játék a képekkel - kollázsok

Bizonyított tény, hogy a képi ábrázolás nagyban megkönnyíti a tanulási folyamatot. A szöveges, frontális órákat a legegyszerűbb "feldobni" 1-1 vizuális anyaggal, ábrával, így az óra menete sem lesz egyhangú, száraz. 

A verselemzés egy olyan területe az irodalomtanításnak, amely nagyon erősen kötődik a  képekhez: egyes technikák szerint akkor érthetünk meg egy verset igazán, ha le tudjuk rajzolni. Költői képek, alakzatok sora található meg bennük, de rengeteg versre jellemző a nominális stílus is. Ezeket pedig egyszerűen lehet képi síkon ábrázolni. 

Úgy gondolom, hogy egy kollázs elkészítése közelebb hozhatja a diákokat ahhoz, hogy megértsék az adott verset és annak lényegével tisztában legyenek. A Fotor kollázskészítő program segítségével elkészítettem én is egy mintaproduktumot. Babits Mihály Messze, messze... című verse adta az ötletet: ennek a versnek a jellegzetessége, hogy a szövegben a névszói elemek dominanciája érvényesül. Jellemző a névszói állítmányok, jelzők túlsúlya, a nyelvi kapcsolóelemek hiánya, amelyek folytán állóképszerűvé válik a leírás, lassú tempójúvá az elbeszélés. A vers fő motívumait illesztettem össze, minden versszakból 1-1 képet. Akár egy óra bevezetéseként is lehet használni a képet, amely felvázolja az óra témáját. De a diákok saját maguk is elkészíthetnek 1-1 kollázst, és bemutathatják társaiknak az órán. Így elindulhat a verselemzés, egy másik, izgalmasabb szinten. Nem köti őket a tankönyvi értelmezés, saját maguk hozhatják létre azt, amit számukra jelent a vers. Érdekes feladat lehet pl. az, ha egy összeállított kollázsról a diákoknak kell kitalálniuk, hogy vajon melyik verset ábrázolhatja. A feladat fejleszti a kreativitást, és egyben jó szórakozás is.

A fenti képen a vers első 4, az alsó képen pedig az utolsó 4 versszak kollázsa látható.